Hőszigetelt alumínium redőny?

Gyakran olvashatjuk a reklámokban a "hőszigetelt" alumínium redőny megjelölést.

Több alkalommal végeztem - igaz nem kifejezetten tudományos alapokra helyezett módon - kísérletet a különböző redőnyök hőszigetelő képességéről. A három ismert alapanyagból készült (fa,- műanyag és alumínium) redőnyök anyaguk hővezető képességének különbözősége ellenére érdekes eredményekkel szolgáltak.

Bebizonyosodott, hogy nyáron a legjobb hűtést biztosító redőny a ritkára eresztett (esetleg kitámasztott) faredőny.

De akkor hogy állunk az alumínium redőnnyel?

A leggyakrabban használt 37 mm-es hasznos fedésű fehér alumínium redőnylécet alaposan megvizsgálva látható, hogy egy db. 0,3 mm-es lágy alumínium szalagból végtelenítettre hajtott profil készül. A középső egybefüggő zárt ürege 30 mm, amelyet azután egy kikeményedő PU hab anyaggal töltenek ki, ami átlagosan 4 mm vastag.

A műszaki adatlapok szerint a PU 2,4-szeres hőszigetelő értéket mutat, mint az azonos vastagságú szálas szigetelőanyagok. (pl. ásványgyapot)
Ez számokban kifejezve: 4 mm PU = 9,6 mm ásványgyapot szigeteléssel. Vagyis nem egész 1 cm-es ásványgyapot hőszigetelő értékét kapjuk meg, amit persze jelentősen leront maga az alumínium burkolat, ami közismerten igen jó hővezető!

 Egy kis tudományosság:

Az egyes anyagok hővezetési tényezője mellet fontos, hogy mennyi hőenergiát képesek felvenni, ez az úgynevezett szállítókapacitás, más néven fajhő. A fajhő, megadja, hogy mennyi hőt kell közölni egységnyi tömegű anyaggal ahhoz, hogy a hőmérséklete egy fokkal megemelkedjék. Jele: c, mértékegysége: J/(kg·K). Néhány anyag fajhője a táblázatban látható.

A táblázatból kiderül, hogy processzorhűtő gyártók miért készítenek, rézmaggal rendelkező, alumínium lamellákat tartalmazó hűtőbordákat: Míg a réz jobban vezeti a hőt, az alumínium jobban képes azt leadni.

Hogyan működik a hőszigetelő anyaggal töltött alumínium redőny a valóságban?

A válasz érdekében kísérletet folytattam egy jó meleg nyári napon. (2015. 07. 19.)

A kísérletet egy vakolható tokba épített fehér színű 37 mm-es ALUPROF lamellákból készült alumínium redőnnyel végeztem. Az épület déli tájolású. A határoló szerkezet tégla utólagosan 15 cm-es EPS szigeteléssel javítva a nyílászárók körül 10 cm-es tokszélesítővel, amire a szigetelés ráfordul. Az ablak az eredeti Ug = 1.0 W/m2Km értékkel bír.

Mérés ideje:       Nyílászáró pozíciója:        redőny helyzete:      belső hőmérséklet:    külső hőmérséklet:

_____________________________________________________________________________________________________

09.40                        bukó                           teljesen fent                      24,5 C                          29 C

(1.sz. kép)

12,15                        bukó             ritkítva lent, alul kis réssel                29    C                         34 C

(2. sz. kép)

Ezután az ablakot bezártuk és a redőnyt teljesen leengedve lezártuk.
Az ablak és a lezárt redőny közé behelyeztük a hőmérőt, amit egy óra elteltével leolvastunk:

13,15                        zárt                                          zárt                            42 !!!!!! (üveg és redőny között)

(3. sz. kép)

Ez azt jelenti, hogy a lezárt redőny a fehér színe ellenére felmelegedett és hőtöbbletet sugárzott a szoba felé!

Ha tehát az alumínium redőnyt teljesen leengedjük, akkor a nyári intenzív nap melegét jól képes továbbadni a benne található szerény hőszigetelő anyag ellenére!

És mi a helyzet a PU habbal, akkor mire jó?

Egyszerű kísérletet végeztünk: gázzal kiégettük az anyagot, ami után a 0,3 mm-es alumínium lemez könnyedén hajlíthatóvá vált.
A hőre keményedő PU rendkívüli merevséget biztosító jelenléte nélkül ellágyuló és szétszedhető profilnak tehát a szilárdságát biztosítja a sokak által hőszigetelésnek vélt anyag. (4-5. sz képek)

1. sz kép                                                                                           2. sz kép

3.sz. kép

4.sz. kép                                                                                          5. sz kép